A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, katasztrófák, melyek hatással vannak mindennapjainkra. A szárazság, a heves esőzések nyomán kialakult árvizek, jégeső óriási károkat okoznak a mezőgazdaságban, több százezer ember megélhetését veszélyeztetve. Ezért a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás elleni küzdelem a Kormány kiemelt célkitűzései közé tartozik.
1. Mi változott és mihez képest?
2. Biztosan az ember okozta a változásokat?
3. Mi várható a jövőben?
4. Kell-e mindezt korlátozni?
5. Lehet-e még korlátozni?
6. Kell-e alkalmazkodni?
1. Mi változott és mihez képest?
A légkör összetétele, a Föld hőmérséklete, a hó- és jégtakaró kiterjedése, a tengerek vízszintje, a légköri áramlások rendszere, a csapadék mennyisége, térbeli és időbeli eloszlása, számos időjárási szélsőség gyakorisága és erőssége bizonyítottan módosultak. A változások Európában a földi átlagnál erősebbek, ezen belül Észak- és Dél-Európa hőmérsékletváltozásai eltérő mértékűek, csapadékváltozásai pedig ellentétesek. Hazánk télen az északi (erős melegedés, kis csapadéktöbblet), nyáron a déli (erős melegedés, egyértelmű csapadékcsökkenés) változásokkal mutat párhuzamot.
2. Biztosan az ember okozta a változásokat?
Az ipari forradalom kezdete óta végbement közel 1 Celsius fokos melegedés nagy valószínűséggel emberi eredetű, s gyakorlatilag kizárható a tisztán belső ingadozás, mint magyarázat. Annak a kettős hibának a valószínűsége, hogy valamilyen más, eddig nem ismert külső tényező okozott volna ekkora változást, miközben minden modellszámítás erősen túlbecsülte volna az üvegházhatású gázok szerepét, az IPCC 2007-es becslése szerint legfeljebb 10 %.
3. Mi várható a jövőben?
A világ gazdasági és társadalmi fejlődése, valamint a földi éghajlat érzékenységének tudományos bizonytalanságai 1,1-6,4oC között határozzák meg a 2100-ra várható melegedést (1981-2000-hez képest). Sőt, ha sikerülne megőrizni az ezredforduló légköri összetételét, mintegy fél fokos melegedés akkor is bekövetkezne, a korábbi évtizedek kibocsátásai miatt. E változások a jövőben is módosítják a hozzáférhető napenergia és a csapadék alakulását, s igen összetett módon a szélsőségek gyakoriságát, erősségét. Hazánkban e változások a vízmérleg egyértelmű romlásához vezetnek.
4. Kell-e mindezt korlátozni?
Az éghajlat változásai a Föld különböző térségeit eltérő módon érintik. A hátrányok mellett a klímaváltozásnak bizonyos térségekben lesznek kedvező hatásai is. A földi hőmérséklet kétoC-ot meghaladó emelkedésének (s ebből 0,81 fok már bekövetkezett!) azonban olyan, elhúzódó, illetve ugrásszerű következményei lehetnek, amelyek minden ország számára hátrányosak, s amelyeket később már nem lehet visszafordítani. Ilyenek a tengerszint évszázadokig folytatódó emelkedése, a grönlandi jéghátság, illetve a nyugat-Antarktiszi jéghátság víz alatti részének megolvadása, vagy az óceáni szállítószalag legyengülése miatti, jelentős éghajlati átrendeződés. Ezek, valamint a föld nagy részén, így eredőjében hazánkban is hátrányos következmények miatt mindenképpen részt kell vállalnunk a klímaváltozás korlátozásában.
5. Lehet-e még korlátozni?
Ahhoz, hogy 2oC globális átlaghőmérséklet emelkedési szinten korlátozzuk az éghajlatváltozást, 2050-re a globális üvegházhatású gáz kibocsátásokat az 1990-es szinthez képest felére kell visszaszorítani. Ez a fejlett ipari országoktól 80-95 %-os kibocsátás-csökkentést igényel arra az időre. Az ehhez vezető úton 2020-ra az 1990-es kibocsátási szint alá kell csökkennie a fejlett ipari országok kibocsátásának 20-30 %-al. Ez az a minimális korlátozási szükséglet, amely a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez kell.
6. Kell-e alkalmazkodni?
Az éghajlat változásai módosítják a legtöbb természeti-gazdasági rendszer működési-, sőt létfeltételeit. Ilyen rendszerek: a vízkészletek; a tengeri és a tengerparti rendszerek; a hegyi és szubarktikus régiók; az erdők, cserjés területek és a rétek; mocsaras, vizes területek és a vízi ökoszisztémák; a biodiverzitás, a mezőgazdaság és a halászat; az energia és közlekedés; a turizmus és a pihenés; a vagyonbiztosítás és az emberi egészség. Az alkalmazkodáshoz magához is idő kell azonban, nem beszélve azokról a lehetőségekről, amelyek a lassú változás hatásainak optimalizálása (a veszteségek csökkentése és az előnyök kihasználása) mellett, előnyösek a mindenkor bekövetkező időjárási szélsőségek és havi, szezonális anomáliákkal szembeni védekezés szempontjából is.
A klímapolitika néhány főbb tevékenységi területe
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alá tartozó megállapodások végrehajtása : Hazánk nemzetközi kötelezettsége a 2005. február 16-án hatályba lépett Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtása, amelynek elsődleges célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 5,2 %-al való csökkentése 1990-hez képest a 2008-2012 közötti időszakban, a fejlett ipari országok egy csoportja által. A Kiotói Jegyzőkönyv által lefedett idősávot a hazánk által már ratifikált, de még nem hatályos Dohai Módosítás terjeszti ki 2020-ig, melynek keretein belül Magyarország az Európai Unió együttesen tett, az 1990-hez képest 20%-os kibocsátás-csökkentési vállalásához csatlakozott. Ezt a keretrendszert váltja fel 2021-től a 2015 decemberében létrehozott Párizsi Megállapodás.
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: A 2007. évi LX törvény előírásainak megfelelően, először a 2008-2025-ös időszakra kellett kidolgozni a Stratégiát, amelynek fő célja az éghajlatváltozás kockázatát növelő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az elkerülhetetlen éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás.
EU Emisszió-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) és az Erőfeszítés- megosztási Határozat (ESD): 2005. január 1-től az Európai Unió területén hatályba lépett az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó emisszió-kereskedelmi rendszer, amely a fosszilis energiahordozókkal történő, nagyléptékű áram-és hőtermelés, illetve az energiaintenzív iparágak kibocsátásait fedi le; az Unió üvegházhatású gáz-kibocsátásainak mintegy 40 %-ra vonatkozik. Az EU ETS hatálya alá nem tartozó kibocsátások (pl. mezőgazdaság, épületek hűtése-fűtése, hulladékkezelés, közlekedés) csökkentése érdekében a szabályozás az Erőfeszítés- megosztási Határozattal egészült ki.
