Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX törvény kimondja, hogy az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS) fogad el.
Tovább a teljes cikkreA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására – tekintettel a nemzetközi kötelezettségvállalásokra és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás igényeire – és a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett kötelezettségek meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenőrzése érdekében a Kormány kétéves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat (a továbbiakban: NÉP) fogad el.
Tovább a teljes cikkreFelismerve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségszerűségét, 2009 áprilisában az Európai Bizottság kiadta az adaptációs Fehér Könyvet („Fehér könyv - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé”), majd 2013. során elkészült az Európai Alkalmazkodási Stratégia. Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medencében az IPCC előrejelzése szerint a globálisnál nagyobb mértékű átlaghőmérséklet-növekedés várható a jövőben, feltétlenül indokolt egy hazai adaptációs stratégia létrehozása, amelynek kidolgozása a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia folyamatban lévő felülvizsgálatához kapcsolódik.
Tovább a teljes cikkreA Hazai Dekarbonizációs Útitervnek a kulcsfontosságú ágazatok vonatkozásában – úgymint energia szektor, épített környezet, közlekedés, ipar, mezőgazdaság – kell felvázolnia a lehetséges 2050-ig tartó kibocsátás-csökkentési pályákat. A „Hazai Dekarbonizációs Útiterv 2050”, azon belül a kibocsátás-csökkentési célok meghatározása, többéves előkészítési munka után, a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia keretein belül kerül majd elfogadásra.
Tovább a teljes cikkreAz ENSZ Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve bevezette a csatlakozott fejlett államok közötti nemzetközi kvótakereskedelmet, azaz az üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelmét. Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. Hazánk 2008-ban a világon elsőként értékesített kvótákat, amellyel úttörő szerepet töltött be a rendszer formálásában. A 2007. évi LX. törvény, alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel 50%-a az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), másik 50%-a a Gazdasági Zöldítési Rendszer (GZR) keretében klímavédelmi felhasználásra kerül.
Az együttes végrehajtás keretében fejlett országok más fejlett államokban kibocsátás-csökkentési beruházásokat hajtanak végre, és az elért ÜHG kibocsátás-csökkentésnek megfelelő mennyiségű egységet (kibocsátás-csökkentési egység - emission reduction unit, ERU) vesznek át. Az így szerzett egységeket később átvevő ország elszámolhatja a Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségének teljesítése során. Az ERU-kat az EU emisszió-kereskedelemi rendszerében részt vevő létesítmények is felhasználhatják, korlátozott mennyiségben, a kibocsátásaik ellentételezésére.
Tovább a teljes cikkreAz ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a NÉS tartalmazza a nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszert, ennek támogatásául a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (a továbbiakban: NATéR) szolgál.
Tovább a teljes cikkre