Az alábbi információk a IV. kereskedési időszakra (2021-2030.) vonatkoznak.

A 2021-2030. közötti IV. kereskedési időszak tekintetében a legfontosabb szabályokat a 2018/410/EU irányelv által módosított 2003/87/EK irányelv határozza meg (az előzményeket ld. Az Európai Unió Kibocsátásemisszió-kereskedelmi rendszere történeti fejlődésének részletes ismertetése a helyhez kötött létesítményekre vonatkozó szabályok tekintetében menüpont alatt.) . A IV. kereskedési időszakban a rendszer hasonló logika szerint épül majd fel, mint a III. időszakban. Azaz továbbra is egy uniós szinten harmonizált rendszerről van szó, amiben a kibocsátási egységek többségét aukcionálják (főszabály szerint 57%-át, ahogy a III. időszakban is történt – azonban ha az ingyenes kiosztásra való igény magasabb lesz, akkor csak 54%-ot). A rendszer azonban ambiciózusabb a kibocsátás-csökkentés terén, mert 2030-ig 43%-os csökkentést céloz 2005-höz képest, így a kibocsátási egységek összes mennyiségének lineáris csökkenése 2021-től már évi 2,2%. A piaci stabilizációs tartalék hatásának megerősítésével és az egységeknek a tartalékban való túlzott mértékű felhalmozódásakor való törlésének lehetőségével erős támaszt kapott a kibocsátási egységek magas árfolyama, azaz a rendszer klímapolitikai hatékonysága. A III. kereskedési időszakbeli kibocsátási egységek a IV. időszakban is felhasználhatóak lesznek.

Az ingyenes kiosztás tekintetében a tízéves IV. kereskedési időszakot két ötéves időszakra osztották (2021-2025. és 2026-2030). Ezen két időszakra nézve külön-külön, a 2003/87/EK irányelv 10a. cikk (2) bekezdésében foglalt új szabályok szerint frissített referenciaértékeket fognak használni. Külön Nemzeti Végrehajtási Intézkedések keretében kerül meghatározásra az egyes létesítmények ingyenes kiosztása, és ehhez kapcsolódóan az ágazatközi korrekciós tényező (ha lesz ilyen). Az ingyenes kiosztás részletszabályait a 2019/331/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet adja meg. Ezzel szemben, a CO2-kibocsátás-áthelyezés jelentős kockázatának kitett ágazatok listájára (szénszivárgási lista) nézve, a IV. kereskedési időszakra nézve egyetlen, a tízéves időszak során nem bővíthető lista készül a 2003/87/EK irányelv 10b. cikke által megszabott új követelmények alapján, amelyet a 2019/708/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat hirdetett ki. Az ingyenes kiosztás a III. időszakhoz képest sokkal jobban követi majd a termelés változásait: a tevékenységi szint kétéves gördülő átlagát az adott kiosztási időszak alapidőszaka (2014-2018, illetve 2019-2023) alapján meghatározott múltbeli tevékenységi szintjéhez képest, a 15%-ot meghaladó mértékű csökkenés vagy növekedés esetén a kiosztás kiigazításra kerül.

A kibocsátási egységek uniós szintű értékesítéséből származó bevételeket a tagállamok között 90%-ban a múltbeli kibocsátások arányában, 10%-ban pedig szolidaritási alapon egy szűkebb országcsoport között osztják szét – utóbbinak hazánk is kedvezményezettje. Az alacsony jövedelmű tagállamok, mint amilyen Magyarország is, két támogatási mechanizmushoz (10c. derogáció és Modernizációs Alap) férhetnek hozzá az energiatermelő és elosztó rendszereik modernizálása révén. 

Az innovatív megújuló energia, a széndioxid leválasztása és tárolása vagy felhasználása, illetve az ipari klímainnováció nagyméretű demonstrációs projektjei támogatása céljából, a III. időszakbeli NER300 program bővített keretösszeggel és lefedettséggel működő folytatásaként létrejön az Innovációs Alap. Ez az uniós szinten működő pályázati forrás már 2020-tól elérhető lesz.

A 2003/87/EK irányelv nagyszámú részletszabály megalkotását írják elő, amelyek elfogadására a 2018-2020. közötti években kerül sor az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási rendeletei, határozatai keretében. Ezek közül elsőként a kibocsátások nyomonkövetésével és jelentésével foglalkozó 2018/2066/EU  bizottsági végrehajtási rendelet és a hitelesítéssel és akkreditációval foglalkozó 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet került elfogadásra, amelyek számos rendelkezését már 2019-től alkalmazni kell. 

Hazánk élt a 2003/87/EK irányelv új 27a. cikke (3) bekezdése által lehetővé tett opcióval a 300 óránál kevesebbet működő tartalék- vagy készenléti berendezések kivételére nézve. Ennek szabályait a 2012. évi CCXVII. törvény és a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet határozza meg.